Megszületett Magyarország első női motivációs trénere!

Múlt pénteken ért véget a III. Cégvezetői Üzleti Célkikristályosító Agytröszt Program.
Az egyik résztvevő, Bató Judit (de minket arra kért, hogy Jucinak hívjuk) céljának, amit igazán nagyon meg akar valósítani azt tűzte ki, hogy Ő akar lenni az első magyar női motivációs tréner. Jucinak minden adottsága és talentuma meg van ahhoz, hogy nagyon hamar az egész ország megismerje gondolatait, szeretetét és energiáját.
Nos, hazafelé az Agytrösztről, az Élet Őt egy kitartás teszt elé állította, egy olyan tragédia képében, ami döntően véglegesítette Bató Juci küldetését.

photo_1.jpg

Gyere, olvasd el, Bató Juci beszámolóját, de őszintén kérlek, készülj arra, hogy ez egy nagyon szomorú történet!
 
Az első lecke - Ez azért nagyon kemény volt….fájt is. 
 
                                      In memoriam
 
Ajánlom ezt az írást annak a 3 huszonéves lánynak az emlékére, akiknek szörnyű és értelmetlen halála erre az írásra inspirált, valamint megtanított egy nagyon fontos dologra.
Hogy miért is menjek el egy PJA előadásra, kurzusra?
 
Sokszor keressük a választ, néha érthetetlen, bizonytalan dolgainkra az életünkbe. Vagy megtaláljuk, vagy nem. Persze ha elég állhatatosan akarjuk és figyelünk, a válasz meg fog érkezni. Ezt bizton állíthatom.
Megkapjuk a válasz a kérdésekre, hogy milyen múltbéli tetteink gondolataink által kiváltott rezgéseinkre válaszolt az Univerzum az adott esemény bevonzásával.
 
Ahogy jöttem hazafelé az autópályán a 3 napos Balatonlellei PJA „impulzív-gondolatmegváltoztató” kurzusról, mögöttem 3 óra vezetéssel, 30 percre az otthonomtól és a családomtól azon gondolkodtam már javában, hogy hogyan fogom nekik is átadni ennek a csodás 3 napnak az inspiratív hangulatát, és hogyan tartsam fenn magamban is minél tovább ezt a nagyon jó melengető-bizsergető érzést.
 
Bár az agyam már kellőképpen leürült és kitisztult a külvilág által keltett paradigmáktól és készültem is az újrafeltöltésére, DE már egy egészen más „készletből” egy egészen más módszerrel, amikor is……
 
……50, mondom ötven méterrel előttem, este 21ó 15 perckor, tök sötétben az autópályán egyszer csak az előttem haladó autó hátsó lámpái megemelkedtek a levegőbe, óriási porfelhő keletkezett a fényszóróim előtt, majd hirtelen el is vesztettem az autó látképét a szemem elől.
Kellett pár tized másodperc, míg felfogtam ösztönösen a fékre taposva eközben, hogy mi is történik velem, előttem, körülöttem….
Hogy csak valahol a messzeségben, egy távoli pontban a kanyargó útszakaszon látok-e egy féklámpát az út mentén, vagy valami borzalom „részese” vagyok.
Szerencsére, csak, mint szemtanúja lettem részese a borzalomnak.
 
De…..lelkileg ezt…..borzasztó volt megélni, látni és fel fogni, hogy az autó földbecsattanásának a pillanatában-merthogy az autó átrepült a belső sávból az autópálya melletti védőkorlát nélküli mély vízelvezető árokba- valami visszavonhatatlanul tragikus történik.
Én és egy kisteherautó sofőrje azonnal megálltunk és tettük, amit ilyenkor erőből - lelki erőből cselekedni kell.
Csak, hogy jól érzékeljétek a helyzetet, olyan mély árokba zuhantak, hogy rajtunk kívül, akik konkrétan láttuk az esetet, nem állt meg senki, mert azt hitték, hogy mi csak „úgy” megálltunk valami más oknál fogva az út mellett.
 
Öten utaztak a kocsiban, 4 lány és egy fiú, aki a sofőr volt. Mind 22-23 éves fiatalok voltak, egy baráti társaság, akik Pestről tartottak hazafelé és már csak néhány km választotta el őket egyikük otthonától, ahová tartottak.
Az öt „gyerekből” ketten 30 méterre repültek ki a kocsi hátsó szélvédőjén a pörgés közben.
Őket csak a sofőr -aki teljesen ép bőrrel megúszta az esetet- zavarodott kérdései után, kezdtük el keresni az autó körül a tök sötét árokban.
Nem tudtuk mi fogad majd minket és merre, de kutatni kezdtünk. A két lány centiméterre egymás mellett feküdt szörnyethalva az árokban, a fűben…
Élettelen testük, ami pár perccel azelőtt még egy gondolkodó tettre kész emberéé voltak.
Csak feküdtek a földön, arcuk széttörve, testük kicsavarodott pózban. Pulzusuk semmi.
Iszonyú volt.
 
De gyerünk, nincs idő ezen, porba hullni, vannak még ketten a sofőrön kívül, hátha valakin segíteni kell. A harmadik lány közvetlenül a kocsi előtt feküdt hanyatt és haldoklott….
…Arca iszonyatosan széttörve valószínűleg tele belső sérülésekkel…
Hörögve próbálta meg élete utolsó pillanataiban visszahívni magát a létbe….Hiába….20 percig vívta a haláltusáját, míg a mentők megérkeztek. A legtöbb, amit tehettünk érte az volt, hogy stabil oldalfekvésbe tettük és imádkoztunk a létéért. Sajnos nem tudták stabilizálni az állapotát a mentősök és a kórházba szállítást követően agy halottá nyilvánították.
 
A negyedik lány medencecsonttöréssel „megúszta”, őt a tűzoltók vágták ki a roncsból. De legalább neki csak járni kell újra tanulnia új életében.
A miértekre nem tudok választ adni.
 
Hát gondolhatjátok, hogy a lelki feltöltöttségem egy pillanat alatt odalett. Mínusz 10-re. Legalább.
 
A balesettől számítva 4 óra múlva mehettem el a helyszínről, éjjel 1 órára. 6 fokos hideg volt, a testem az agyam és a lelkem is lefagyott.
A történtek ellenére megpróbáltam a lehető legnormálisabb hangulatomat elővenni és nem erre koncentrálni az érkezéskor. Elég jól sikerült, azt hiszem, amihez nagyban hozzájárult a társam fogadó lelke is.
Éjjel, bár nagyon fáradt voltam, óhatatlanul be-bevillant a baleset.
Reggel fáradtabban ébredtem, mint amikor lefeküdtem.
Belém hasított a gondolat, hogy az nem lehet, hogy 3 ilyen szuper erős mentálisan turbóra fokozott nap után és a társaság lelki ereje ilyen hamar elhagyjon. ÉN MÁST AKAROK!!!
 
Hé, Bató Juci…..ezt most, itt, és azonnal meg kell oldanod !!!
 
És abban a pillanatban rájöttem, hogy én ezt a szörnyű tragédiát azért kaptam, pont most az Agytröszt utáni pillanatokban, mert annyira erősen kértem, sőt kiáltottam egy lehetőségért, hogy a kimondott vágyam, miszerint ÉN MOTIVÁTOR TRÉNER AKAROK LENNI, azonnal beteljesülhetett azzal a feltétellel, hogy saját magamat kellet kimotiválni ebből az erősen negatív hangulatból.
 
Nem, nem én vonzottam be a balesetet, az már meg volt előre írva nekik. Én csak bele kellett, hogy kerüljek ily módon, hogy szemtanújává váltam. Egy halálosan erős kitartás teszt várt rám.
Ez nem véletlen volt, az univerzum tett próbára, én lettem a saját tesztalanyom, mielőtt másokon akarok segíteni, bizonyítsak magamnak. Persze nem így akartam, de a hogyant azt tudod, megkapod, arra nem kell gondodnak lennie.  
 
Szóval ott álltam magam előtt a megoldandó feladatommal.
Azon gondolkodtam, hogyan mihez nyúljak a megvalósításához?
S az ébredés közben visszatért belém valami…valami nagyon erős…bizsergető melengető érzés. Egy olyan érzés, amit akkor kaptam, amikor együtt volt a csapat és Attila segítségével beleremegtünk a felismerések valóságába.
 
S mindezt azért éreztem, mert az agyammal kényszerűen követeltem magamnak, hogy visszatérhessek abba a „közegbe”, ami ott Veletek együtt megadatott. És az érzés jött.
Kezemben voltak a jegyzeteim és azonnal belelapoztam. Végtelen felismerésre tettem szert ezzel a módszerrel.
 
Történjék bármi probléma az életedben, az üzletedben, ha van, ahová visszanyúlhatsz, egy energiaforrás, egy feltöltött „akkumulátor” akkor a csoda, hogy a rossz kedved elillanjon már be is vonzottad. S bevonzod vele azokat a pozitív segítő gondolatokat is, amelyek arra ösztönöznek majd, hogy megtaláld a helyes DÖNTÉST. S tudod, megtanultuk, minden a helyes döntéssel kezdődik. A további már jön magától. Csak akarnod kell, nyitottnak kell lenned rá.
Ezt a csodás felismerést akartam megosztani mindenkivel, aki olvassa a sorokat.
 
S közben rájöttem, itt van életem első Motivációs Munkája. A nagybetűs Number 1. A rossz dolgokból nézd meg, megpróbálom kihozni a lehető legjobbat. Sajnos, hogy ezt egy ilyen szörnyű baleset kapcsán kell tennem.
 
 De Nekem ott, akkor, dolgom volt. MAGAMMAL!
A baleset okait hiába kutatom, azokra sajnos semmilyen kihatással nem lehetünk. Azok az események valamilyen más rezgések össz -vagy diszharmóniájából keletkeztek. Nem tudunk ellene tenni.
 
A felismerés és a gyakorlat, melyre szert tehettem ez által, alapjaiban rengette meg az Agytröszt utáni életem első napját.
 
Nem ilyen módon de hasonló érzéseket kívánva akarom mindenkinek még egyszer elmondani, sőt kiáltani….EZÉRT GYERE EL egy PJA előadásra, hogy az ott lévő nyitott emberek pozitív energiájának sűrűjéből és az előadás emelkedett hangulatából legyen egy minél erősebb energia háttered, amihez bármikor hozzá nyúlhatsz, ha szükséged van rá, és ne ragadhasson magával tartósan a környezeted befolyása.
 
Sok szeretettel üdvözlök Mindenkit!
 
Bató Juci
 
 
Nagyon köszönöm Juci, hogy megosztottad velünk ezt a szörnyű élményt. Én magam is mint háromgyermekes apa teljesen a hatása alá kerültem.
Köszönöm Neked az erőt, az energiát. Büszke vagyok arra, hogy megismertelek és tanulhatok tőled.
 
Tiszteletettel,
 
Attila
 

Hozzászólások

Én

Én lennék az a bizonyos 4. lány. A barátnőim meséltek erről a 'cikk'-ről. Mostanra sikerült rávennem magam hogy elolvassam. Az én szemszögemből azért ez egy kicsit másképpen zajlott le. Hozzam egyedül a férfi sofőr jött oda. Bennem Ő tartotta a lelket. Be voltam szorulva a kocsiba hatalmas fájdalmakkal. A mentősök medencecsont- és mellkascsonttörés gyanújával szállítottak be a kórházba, de hála az égnek erős csontú vagyok. Nem tört el semmim. Viszont nagyon erősen zúzódott a testem combközéptől nyakig. Belsősérüléseim lettek és műtöttek is. Mára már 80%-os lettem. Mindenesetre Sok sikert kívánok

ui: Nem járnom kell újra megtanulnom, hanem a legjobb barátnőm és két unokatestvérem nélkül ÉLNI kell újra megtanulnom.

Szia Juci! Jó hogy

Szia Juci!

Jó hogy megosztottad az érdeklődőkkel a tragikus töténetedet. Ez neked is jó, mert kiírtad lelkedből az érzelmeket, ez is segített feldolgozni. És azoknak is segítség akik most élnek át valamilyen tragikus eseményt. Úgyhogy már ezzel is megtaláltad az útját a másokon való segítésnek. Úgy látom ez a "kimotiválás" egyik lényege.
Az egyik legnehezebb "beavatást kaptad", a halállal való szembesülét, persze, hogy felvetődik a kérdés: miért?
Amire rámutat a sors itt, egy számomra nagyon kedves versrészlettel tudom elmondani:

" Az emberi lélek
tükre a víz:
mennyből jön alá,
mennyekbe megy föl,
s lekényszerül
megint a földre,
örök utas. "
Goethe

Ha ezt megértjük, már minden más megvilágításba kerül.
Ezzel szeretnék sok sikert kívánni Neked!

Marianna

Véletlenek nincsenek mint

Véletlenek nincsenek mint tudjuk,neked akkor ott kellet lenned... Évekkel ezelött egymás után történt két közuti baleset részese voltam,amitöl még most is összekapódik a gyomrom. Az a "töltés" amit a tréningen szereztél,az a legjobbkor jött számodra az elmondottaid alapján. Sok sikert kivánok neked a céljaid eléréséhez! Ui.:Érdekes volt a ma reggeli "rendelés". Üdv.MÓNI.

Kedves Juci a tapasztalaton

Kedves Juci a tapasztalaton az "sajnos" mindig szukseg van egy nagyon mely "erzelmi godorre" ahhoz, a celjaink mellett vegleg elkotelezzuk magunkat es dontesre vigyuk. Sok sikert kivanok a celod eleresehez Zsuzsanna

Köszönöm ezt a megrázó

Köszönöm ezt a megrázó történetet. Velem történt hasonló, de nekem 1 évembe került akkoriban, mire 100%-osan össze tudtam szedni magam. A gondolatok és képek sokszor nem kérdezik meg, hogy berobbanhatnak-e az elmédbe, csak jönnek, és akkoriban még nem volt meg a technikám, hogy "kitoljam" őket, vagy akár be se engedjem.
Ez jó pár éve volt, azóta sokat fejlődtem.

Zolinak üzenem, hogy gyönyörűen meg lehet találni az összhangot az anyag és ahogy Te nevezed "a másik oldal" között, bár én inkább tudat szinteknek nevezném (tudathálónak).

Úgy gondolom, hogy sok sikeres (vagy inkább harmóniában élő) embernél lehet észrevenni, hogy gyönyörűen összhangba tudják tartani az anyagban való tevékenykedést a spiritualitással. Csak a a tanácsadói szakmából jó pár példát tudnék rá hozni.

Juci, sok sikert a küldetéshez! :-)

Köszönet a hozzászólásokért!

Kedves Hozzászolók!

Mindenkinek köszönöm a támogató szavakat!
Szeretettel fogadom mindannyiótok lelkéből az érzéseket és nagyon örülök, ha írásommal megerősítést és útmutatást adhattam egy sokaknak szerencsére csak hallomás útján elképzelt lelki trauma gyógyításának egyik lehetséges módjához.
Köszönöm az ott lévő Tűzoltóknak is, mert a Velük történt beszélgetésem egy fontos átvezetés volt a lelki "utamon".
Freelance71-nek üzenem, hogy igen, "ráerőszekolni" azt nem lehet senkire semmit, de egy belső igényt, a saját moviltságának az igénylését, azt fel lehet kelteni benne.

Re: "a saját moviltságának az igénylését, azt fel lehet kelteni

@Juci,

Ebben szívesen együtt gondolkodnék Veled! Kulcskérdés az én profilomban is

"a saját moviltságának az igénylését, azt fel lehet kelteni benne."

Keress meg kérlek

Freelance71

ui: PJA bocsi az offért, természetesen töröld! ;)

elérhetőségem

Szia Freelance71!

Itt várom jelentkezésedet:
batojuci@gmail.hu

Üdv.

Sok sikert kívánok a

Sok sikert kívánok a munkádhoz!Köszönöm ,hogy megosztottad gondolataidat velünk .Mert hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy Másnak könnyebb bizonyos problémákkal megbirkózni ..Üdvözlettel : Gyöngyös

Re: HALÁL

@Juci,

Szeretném azt hinni, hogy ez csak a képzeleted, és marketinged következménye, de nem megy, nem is az a lényeg. Még délelőtt olvastam először, akkor nem is tudtam összeszedni a gondolataimat, ha lenne egy én blogom, biztos reagálnék hosszabban, de itt most álljon ennyi:

Sok ilyen nagyon szomorú, és ahogy mondani szoktuk értelmetlen halál van (van értelmes is?!). De az élet megannyi területén találkozunk sok apró halállal, ami megmérgez bennünket emberi kapcsolatainkat.

Szerintem az első helyen az a mítosz van, miszerint azokhoz vagyunk őszintétlenek akik nagyon fontosak nekünk, pedig megéri ledobni a lepelt, ha fáj is megnyugtat!

Sok sikert Juci!

Freelance71

ui: Juci a motiváció egy érdekes dolog, kívülről nem igazán lehet ráerőszakolni senkire a hatékonyat, a belső motivációt, ha meg van belső, akkor azt csak erősíteni,irányt mutatni kell. Jól gondolom?

Kedves Juci!

Köszönöm, hogy megosztottad velem is a megrázó történetedet.

Kedves Bató

Kedves Bató Juci!

Ismeretlenül is minden tiszteletem a Tiéd, amiért a fenti helyzetet így tudtad kezelni!

Nagyon sok sikert kívánok!

Balogh Árpád
tűzoltó százados

-

Szia Juci,

A baleset okán ne is törd a fejed. A sofőrnek karmája volt azokkal akik meghaltak. Néhány életükkel ezelőtt fordítva volt, a sofőrt ölték meg. A mérleg helyreállt, ez teljesen normális. Ti is valamennyire spirituális emberek vagytok, és ez tök jó :-) Juci sok sok sikert kívánok neked a motivációs tréner pályán, és csak 1 apró tanácsot remélem elfogadsz: Soha ne ragadj bele az anyagba, a pénzbe, mindig tudd hogy csak átutazóban vagyunk itt. Ha sikerül ezt megtenned, és eltudsz fordulni az anyagtól, akkor egyre jobban megnyílik a másik világ, és egyre jobban észreveszed azokat az üzeneteket és tudni fogod miért vagy itt :-)

További vidám napot nektek :-)

A sofőrnek karmája volt a

A sofőrnek karmája volt a gépjárműben utazókkal, ez igaz, de nem ölték meg (ez marhaság)

Az Univerzum "aranyfonala" avagy: a megfelelő rezonanciákról...

Kedves Juci!
Nem irigylem tőled a "hazaúti élményt", Jómagam vagy 30 éve, Párizsban a Szajna-parti gyorsforgalmi úton éltem át valami hasonlót: egy "melós" kiállítási nap végén, esti séta közben két kolléga önfeledten, egymásba karolva, úgy gondolta ott is átmegy, ahol nincs zebra... és akkor gyorsítva kijött a Peugeot a hídfő alól az aluljáróból... ők máig élnek, bár fizikailag "péppé törtek"... Máig élnek, komoly, maradandó károsodásokkal, hogy emlékeztessenek mindenre.
Szóval, értelek, tudom, milyen az: "negatívból" megtalálni a valódi energiaforrást, kiválasztani a jó rezgést, hogy azután meg tudd tenni a csodát, a "saját hajadnál fogva önkirángatást".
A "tiszta forrás" persze mindenkinek más és más, személyre szabott.! A fontos, hogy keresd, és megtaláld!

Hogy mennyire pontosan értelek, álljon itt tömör tanúmul egy korábbi (ám kortalan...) dalszövegem:

Itthon otthon vagyok…

Sok éve már, hogy a város elrabolt,
De jó természetem rég’ alkalmazkodott.
Nem mondanám, hogy mindig minden rendbe’ van,
De kösz’ szépen - húsz év múltán - jól érzem magam.

Van lakásom, meg használt autóm, nem szégyenkezem,
Viszonylag jól tanul két kamasz gyermekem.
“Barátaim és üzletfeleim” sosem hagynak el,
Felhívnak, ha kell - vagy kellek - , s vacsoráznak velem.

Refr.:
(De) Egy vidéki ház, egy szűk, kis utca százszor eszembe jut,
Itt úgy kérdik, hogy tudni akarják, sorsom merre fut,
És mikor a hegyoldalban a pincesoron közénk ülnek az angyalok,
A lelkem örül, mert ragyog a Nap, hisz itthon… …otthon vagyok.

Csábítottak új hazákba, hívott sok “barát”,
Megkóstoltam franciák és taljánok borát.
Elfogyott a bor, s az ember kijózanodva fél,
Ritkább lett a posta, aztán nem jött több levél…

Refr.:
(De) Egy vidéki ház, egy szűk, kis utca százszor eszembe jut,
Itt úgy kérdik, hogy tudni akarják, sorsom merre fut,
És mikor a hegyoldalban a pincesoron közénk ülnek az angyalok,
A lelkem örül, mert ragyog a Nap, hisz itthon… …otthon vagyok.

Leülök a lépcsőn, figyelem a folyót, a Vén Vándor mesél...
Egy csöndben elcsent gondolattal táncra perdül a szél:
Gyönyörű vágya a víznek is, hogy az óceánba tér,
De forrás nélkül a kis patak a tengerig sose' ér.

Refr.:
(Ezért) Egy vidéki ház…

CsL/1994.

Tehát jó úton jársz: a "tiszta forrásból" nyert energia, "gyógyvíz" mindazoknak, akik hozzád fordulnak segítségért, tanácsért.

Sok sikert a további úton!

Csótilaci

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
Ellenőrző mező
A következő ellenőrző kérdés azért szükséges, hogy elkerüljük a spam-robotok bejegyzéseit. Kérlek, töltsd ki a mezőt.
3 + 11 =
Add össze a fenti két számot, és írd a beviteli mezőbe. pl.: 1+3=4